Lehet egy kutya F�LT�KENY?

Nek�nk egy m�sf�l �ves kicsi, ivartalan�tott, Jack Russell terrier�nk van. De meglehet�sen domin�ns. Szeretn�k tan�csokat k�rni, hogy mik�nt ker�lhetj�k el a csal�don bel�li, f�k�nt a csecsem� kor� gyermek�nk ir�ny�ba mutatkoz� f�lt�kenyked�s�t. Mik�nt f�gg �ssze egy kutya domin�ns viselked�se a f�lt�kenys�g�vel? Szeretn�m, ha ebben seg�tene.

A lap legut�bbi sz�m�ban v�laszoltam a gyerek–kutya probl�m�t f�lvet� olvas�nknak, azon tan�csaimat �n�knek is aj�nlom. De term�szetesen az �n �ltal v�zolt helyzet azt hiszem szint�n sokakat �rint.

Mindj�rt az elej�n kijelenthetem, hogy f�lt�keny kutya nincs.

Amit mi, emberek f�lt�kenys�gnek nevez�nk, az egy �rzelmi, pszichikai reakci�. Szeret�nk, �rzelmileg k�t�d�nk egy szem�lyhez �s nem akarjuk, hogy ez a szem�ly egy m�sik ember ir�ny�ba szerelmi, �rzelmi kapcsolatot alak�tson ki. Irigyelj�k a harmadik szem�lyt�l a sz�munkra fontos szem�lyt. Egy pszichikai �s fizikai reakci�t v�lt ki benn�nk, �s megpr�b�ljuk megakad�lyozni azt a m�sik kapcsolatot.

Ilyen vagy hasonl� reakci�, �rzelmi �s pszichikai �rtelemben egy kuty�ban nem j�tsz�dik le.

A kutya – ugyan�gy mint �se, a farkas – falka�llat. Csak is egy j�l fel�p�tett, egy�rtelm� �s j�l m�k�d� rangsor-rendszerben �rzi j�l mag�t, �s tud probl�mamentesen �lni. A rangsor-rendszernek az ember–kutya k�z�s falk�ban is nagy jelent�s�ge van. A probl�mamentes egy�tt�l�s csak akkor tud hossz� t�von megval�sulni, ha a falka ember tagjai a rangsor-rendszerben mind f�l�tte �llnak a kuty�nak.

Azokra a kuty�kra, amelyek megpr�b�lnak a rangl�tr�n egy fels�bb poz�ci�t kiharcolni, vagy id�nk�nt kifejez�sre juttatj�k, hogy el�gedetlenek a saj�t poz�ci�jukkal, azt mondjuk, hogy domin�ns. A mindenkori rangpoz�ci� pr�b�ra t�tele egy norm�lis, �r�k�lt tulajdons�ga minden kuty�nak, �s nem egy helytelen viselked�si forma. Ez�rt nem szabad b�ntetni. Mik�zben a kutya a maga m�dj�n harcol a jobb poz�ci��rt, olyan �lethelyzetekbe ker�l, amelyik nagyon hasonl�t a f�lt�keny embernek a kedves��rt folytatott k�zdelm�hez. Egy j� falkavez�rnek (gazd�nak) mindenf�le k�nyszer�t�s, er�szak n�lk�l is kell tudnia biztos�tani a saj�t �s a csal�d t�bbi tagj�nak fels�bbrang� helyzet�t �s ez�ltal a „f�lt�keny a kutya“ probl�m�k automatikusan megold�dnak. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a helyes rangsor-rendszer hierarchi�ja semmik�ppen nem t�vesztend� �ssze a diktat�r�val, amelyet sajnos t�l gyakorta tapasztalok kutyatart�kn�l tett l�togat�saim sor�n.

Egy m�sik helyzetben az �ll el�, hogy egyszer csak �rkezik egy �j tag az ember–kutya falk�ba (egy �jsz�l�tt pici gyerek) akinek a kutya logik�ja szerint a legals� helyen k�ne lennie a rangsorban. De a kutya szempontj�b�l sz�mtalan jel arra enged k�vetkeztetni, hogy ez m�gsem �gy van. Teh�t a kutya tudat�ban f�lborul a rangsor-rendszer, a kutya bizonytalann� v�lik. Ezt megpr�b�lja valamilyen testbesz�ddel, vagy jelz�sekkel a falka t�bbi tagjaival tudatni: az ebb�l fakad� magatart�sform�kat a gazdik szint�n f�lt�kenys�gnek szokt�k elnevezni.

A harmadik eml�t�sre �rdemes t�ny, hogy bizonyos kutyafajt�kban illetve azok kever�keiben az �tlagosn�l nagyobb a hajlam a v�delmi �szt�n kinyilv�n�t�s�ra. Ez nem csak abban mutatkozhat meg, hogy nem akar idegeneket a h�zba beengedni, �rzi a r�b�zott t�rgyakat vagy megugatja, ha az aut�ba idegen ember �l be. Egyszer� k�teless�gtudatnak mondhat� ind�ttat�sb�l megpr�b�lja v�deni a falkavez�r�t vagy az ember–kutya falka rangrendszerben f�l�tte �ll� tagjait. Megv�deni pld. idegen vagy szokatlan zajokt�l, t�rgyak haszn�lat�t�l, szagokt�l, vagy �ppen egy hangosan s�r� csecsem�t�l. Sok esetben az emberek a kutya hasonl� v�delmi reakci�it �s ebb�l fakad� megnyilv�nul�sait is f�lt�kenys�gnek nevezik.

A falk�n bel�li rangrendszer helyes kialak�t�s�nak m�dszerei, a domin�ns kuty�kkal val� helyes b�n�sm�d k�nnyen elsaj�t�that�. Az adott helyzetre legjobban megfelel� m�dszerekkel, 1-2 �r�s tr�ninggel sz�vesen �llok rendelkez�s�kre.

MEGUGATOM, mert idegen

�r�mmel olvastam magazinukban, hogy a gazdik szak�rt�i tan�csokat kaphatnak kedvenc�k viselked�s�vel kapcsolatban. �n egy kistermet�, 4 �ves, kever�k kutyus, Piri, gazd�ja vagyok. K�r�lbel�l 1 �ve azt vettem �szre, hogy a kuty�m minden idegent – m�g azokat is, akik az utc�ban laknak �s t�bbsz�r tal�lkozik vel�k – megugat. Ha kiengedj�k az utc�ra, akkor ut�nuk ered, �s m�g ink�bb ugat �s morog. A csal�dtagokkal �s ismer�s�kkel szemben azonban nagyon bar�ts�gos �s j�t�kos. Eddig m�g senkit nem harapott meg, de f�lek, hogy ez b�rmikor bek�vetkezhet, ez�rt szeretn�k v�laszt kapni arra, hogy mi�rt viszonyul �gy az idegenekhez, �s mit lehet ez ellen tenni.

A ker�t�sn�l rohang�lva, �rj�ngve ugat� kutya szinte minden ember sz�m�ra k�zismert. Sz�mtalan konfliktus, veszeked�s, peresked�s kiindul�pontja volt ez a kutya szempontj�b�l n�zve norm�lis viselked�sforma. Egy falka�llat term�szetes tulajdons�ga k�z� tartozik, hogy akt�van r�szt vesz a falka �letter�nek �rz�s�ben, v�delm�ben. A ter�let k�zel�be j�v� idegent figyelmezteti vagy el�zi, jelz�st ad a falkavez�rnek, vagy megpr�b�lja a falkatagokat motiv�lni a feladatban val� r�szv�telre. Az eg�sz cselekv�ssorozatnak megvan a maga ritu�l�ja. Hogy ez az eg�sz milyen intenzit�ssal zajlik le, az szinte esetenk�nt v�ltoz� �s nagym�rt�kben f�gg a kutya fajt�j�t�l, kor�t�l �s genetikai fel�p�t�s�t�l, de nem utols� sorban a helysz�n adotts�gait�l �s a tart�si k�r�lm�nyekt�l is.

Az �n �ltal r�viden le�rt helyzetben – nagy val�sz�n�s�g szerint – azonban m�sr�l van sz�, hiszen 3 �ven kereszt�l a Piri norm�lisan viselkedett, �s ut�na k�vetkezett be a viselked�s megv�ltoz�sa. Ezesetben a kutya magatart�si form�j�t kiv�lt� ok val�sz�n�leg k�ls� t�nyez�. Ilyen, a ker�t�s t�loldal�n t�rt�nt ok sz�mtalan lehet. A kuty�nak el�g egyetlen negat�v �lm�ny ahhoz, hogy egy tart�s viselked�sv�ltoz�st okozzon. P�ld�ul valaki bedobott valamit, hangoskod� r�szegember �v�lt�z�tt vele, l�rm�s gyerekek ideges�tett�k a biztons�got ny�jt� ker�t�sen k�v�l, post�s vagy d�jbeszed� viselkedett vagy reag�lt f�lre�rthet�en. Az is el�g, ha valaki meg�llt a ker�t�sn�l, �s m�lyebb hangon, a kutya szem�be n�zve pr�b�lta megnyugtatni, stb. A p�ld�k szinte v�g n�lk�l sorolhat�k. Az esetek t�lnyom� r�sz�ben egy olyan emberi viselked�s, reag�l�s t�rt�nik a ker�t�s t�loldal�n amelyet a kutya a maga kommunik�ci�s jelrendszere szerint s�rt�nek, fenyeget�nek, ijeszt�nek �rtelmez. Mivel ez egy kritikus helysz�nen, az ember–kutya k�z�s falka �letben marad�s�hoz elengedhetetlen�l sz�ks�ges ter�let (ez esetben egy csal�di h�z �s annak kertje) hat�r�n t�rt�nt ez�rt a kutya �rz�, v�d� �szt�ne aktiviz�l�dik, �s egyre fokozottabban kezd m�k�dni. A kiv�lt� esetet, az egyszeri negat�v �lm�nyt k�vet�en, biztos ami biztos alapon minden hasonl�nak v�lhet� helyzetben �gy reag�l ahogyan mem�ri�ja �s �szt�ne dikt�lja: megmorog, megugat, v�dekezni, el�zni, megf�leml�teni, t�madni akarja ker�t�shez k�zel�t�t, vagy az utc�n halad�t. Nagy a val�sz�n�s�ge, hogy a kuty�t ennek k�vetkezt�ben �jabb negat�v �lm�nyek �rik. Az �n �ltal v�zolt helyzet az egyike azoknak, amikor a kialakult �llapot m�g�tt a kutya �s az ember k�z�tti �ri�si kommunik�ci�sa probl�ma, �rtetlenked�s �s az ebb�l fakad� k�lcs�n�s f�lre�rt�s van.

Mmeg kell m�g eml�teni, hogy vannak esetek amikor a kiv�lt� ok a ker�t�sen bel�l t�rt�nik. F�leg k�ly�kkuty�kn�l nagyon m�k�s �s j�pofa dolog, hogy a ker�t�shez szalad �s „�rtatlanul” megugat valakit, vagy valamit. A falkatagok nevetik, megdics�rik, megsimogatj�k, tov�bb j�tszanak vele. Ezt a kutya dics�retnek, teh�t egyfajta pozit�v meger�s�t�snek �rtelmezi. Legk�zelebb megint csin�lja. De k�zben egyre nagyobb lesz, �szt�nrendszere el�ri a norm�lis szintet, amelyben az a viselked�si forma, hogy „odarohanok a ker�t�shez �s j�l megugatom az idegent” k�l�n�sen meger�s�tett form�ban fog kialakulni.

Az �n f�lelme– amely szerint esetlegesen a kutya megkap, megharap valakit – nem minden alap n�lk�li.

M�g egy �v t�vlat�b�l is egy tesztsorozat elv�gz�s�vel meg�llap�that� a kiv�lt� ok. Az ok ismeret�ben m�r elkezdhet� egy speci�lis, egy�nre szabott leszoktat� tr�ning, amelynek c�lja a kutya reakci�j�nak norm�lis szintre val� vissza�ll�t�sa. Term�szetesen az eredm�nyess�g el�felt�tele, hogy a Piri elfogadhat� szinten tudja az alapengedelmess�gi dolgokat, valamint hogy egy�rtelm� rangsor-rendszer legyen az ember – kutya falk�n bel�l.

Az engedelmess�g elsaj�t�t�s�n�l csak a pozit�v meger�s�t�s m�dszert aj�nlom: n�h�ny kutyaiskola ezt m�r eredm�nyesen alkalmazza. De m�g hat�konyabb, ha csak �n tan�tja, azon a helysz�nen ahol a probl�ma jelentkezik. A pozit�v meger�s�t�s m�dszer technik�j�r�l �s a helyes rangrendszer kialak�t�s�nak m�dj�r�l a helysz�nen, a kutya jelenl�t�ben tudok �nnek t�bbet mondani.