A k�rd�sekre azonban sajnos nem lehet egy�rtelm� v�laszt adni. Sok f�gg ugyanis az �llat fajt�j�t�l, kor�t�l, ivar�t�l, v�rm�rs�klet�t�l. De az�rt van n�h�ny alapszab�ly, illetve tan�cs, amelyek betart�s�val el�rhetj�k kedvenc�nkn�l azt, hogy ne f�ljen az egyed�lmarad�st�l.

K�ly�kkorban kezdj�k a nevel�st

Ha k�ly�kkuty�nk van, akkor igyekezz�nk min�l t�bb id�t elt�lteni vele. A "foglalkoz�sok" sor�n tartsunk kisebb sz�neteket, hogy legyen id� pihenni, felt�lt�dni j�t�k k�zben. Ha n�ha mag�ra hagyjuk, vagy elz�rjuk a k�lyk�t, hamar megtanulja, hogy az a pihen�s ideje, �s ha a gazdi hazaj�n, akkor megint lehet rumlizni.

Ha t�relmesen v�r, jutalmazzuk meg!

A fokozatoss�g elv�t betartva el�sz�r csak 10-15 percre hagyjuk mag�ra, k�s�bb ezt az id�t lehet hosszabb�tani. Legyen valami r�gnival� el�tte, �gy tal�n a tap�ta, a cip�k �s a b�torok is megmenek�lnek. Amikor vissza�rkez�nk, r�gt�n tegy�nk r� p�r�zt, vigy�k s�t�lni, futk�rozni. �gy azt is megtanulja, hogy ilyenkor k�nny�thet mag�n, �s hamarabb lesz szobatiszta.

Ismertess�k meg a k�rnyezet�vel

K�ly�kkorban csak sok j�t�kra (labdakerget�s, rongyh�zogat�s a gazdival, j�t�kos vad�szat a csipog�kra) �s nyugodt pihen�sre van sz�ks�ge a kiskuty�nak. A k�telez� olt�sok ut�n �rdemes min�l t�bb helyre magunkkal vinni, hogy megismerje a k�rnyezet�t, az idegeneket, a j�rm�veket. Az ekkor tapasztaltak �r�kre bev�s�dnek a tudat�ba, s ez k�s�bb m�r nem p�tolhat�. Az ismeretlen szitu�ci�ban lehet, hogy f�lni fog vagy indokolatlanul agressz�v lesz.

Ha menhelyr�l ker�lt hozz�nk a kutyus...

Azokn�l a kutyusokn�l gyakoribb az egyed�lmarad�si f�lelem, akik nem t�l j� k�rnyezetb�l ker�ltek kedves, szeret� csal�dhoz. �k hajlamosak azt hinni, hogy nem j�nnek vissza hozz�juk, hogy ism�t egyed�l maradnak. N�luk fontos a nagyfok� t�relem �s meg�rt�s. K�bor kuty�kn�l ugyanis soha nem lehet tudni, hogy a megtal�l�suk el�tt milyen "�lm�nyeik" voltak, milyen eml�keik vannak, mir�l, mi jut esz�kbe.

Teh�t ha kutyusunk k�bor vagy menhelyi eb volt, akkor val�sz�n�, hogy az egyed�ll�t a bez�rts�g kellemetlen eml�ket id�z sz�m�ra, amely szorong�st, stresszt v�lthat ki bel�le. Ilyenkor k�pes eg�sz �ldott nap ugatni, ny�sz�teni, esetleg agressz�v t�neteket produk�lni (mindent megr�g, leszedi a tap�t�t). K�ly�k eset�ben ez a szorong�s (elhagyatotts�g �rz�s) fokozottabban jelentkezhet, mint az id�sebb �llatban. A lak�sban kuty�t tart�k t�bbs�ge el�bb-ut�bb tal�lkozik ezzel a probl�m�val (esetenk�nt m�g id�sebb kor� kuty�n�l is).

Bekapcsolt r�di� �s p�tmama

A probl�ma kezel�se nem egyszer� feladat, hiszen el kell nyern�nk kutyusunk bizalm�t, �s azt, hogy ne f�ljen az egyed�lmarad�st�l. Az is megold�s lehet, hogy am�g az �llat egyed�l van otthon, a r�di�t egy h�rcsatorn�ra �ll�tva (�lland� besz�d) bekapcsolva hagyjuk, �gy tal�n kicsit megnyugszik. De az is elk�pzelhet�, hogy egy nagym�ret� pl�ss�llat ("p�tmama") is seg�thet. Sajnos a probl�ma megold�s�ra nincs biztos, minden kuty�n�l bev�l� tipp. A lak�sban tartott kuty�k �s macsk�k eset�ben amolyan "klausztrof�bi�s d�h" alakulhat ki, amely ha szok�ss� v�lik, nem k�nnyen orvosolhat�. S�lyos esetben �rdemes kik�rni kutyapszichol�gus tan�cs�t, v�lem�ny�t.

�sszefoglal�s

Elmenetel el�tt - legyen az reggel vagy a nap b�rmely szakasza - a kuty�t alaposan mozgassuk le, �s fokozatosan szoktassuk az egyed�ll�thez. El�sz�r csak p�r percekkel kezdj�k, p�ld�ul h�tv�g�n, amikor r��r�nk foglalkozni a kuty�val. Fontos lenne stabil, megb�zhat� helybennmarad�sra megtan�tani a kuty�t �s ezt vez�nyszavakkal az "otthonhagy�sra" is alkalmazni. Komplex �s bonyolult �t vezet a sikerhez: lehet, hogy �rdemes kik�pz� szem�lyes seg�ts�g�t is ig�nybe venni, mert folyamatosan figyelni, ir�ny�tani kell egy kutya viselked�s�t.