A kutyateny�szt�s egyszer� dolog... vagy m�gsem? Vannak bizonyos teend�k illetve vizsg�latok, melyeket aj�nlatos elv�geztetn�nk kuty�nk eg�szs�ge �s a sikeres fedeztet�s �rdek�ben.

Sokan �gy gondolj�k, a kutyateny�szt�s a vil�gon a legegyszer�bb dolog, csak �sszeengedj�k a kiv�lasztott "boldog p�rt" a t�zel�s alatt, �s a t�bbi m�r megy, mint a karikacsap�s: a szuka �s a kan tudja a dolg�t, a term�szet meg gondoskodik arr�l, hogy a reprodukci� t�k�letesen megval�suljon. A val�s�gban azonban ez kor�ntsem �gy van, el�bb vagy ut�bb egyszercsak mindenki szembetal�lkozik teny�szet�ben valamilyen szaporod�sbiol�giai probl�m�val.

A teny�szt�i munka egyik legizgalmasabb r�sze, amikor szeretett teny�sz-szuk�nk v�gre t�zelni kezd, �s elindulhatunk kiv�lasztott p�rj�hoz, hogy megval�s�thassuk �lmainkat: l�trehozzuk az "�lomp�ros�t�st", mely eg�szs�ges championok sokas�g�t eredm�nyezi majdan. Vajon el�g gondosan j�runk-e el minden esetben? Melyek azok a teend�k illetve vizsg�latok, melyeket aj�nlatos elv�geztetn�nk kuty�nk eg�szs�ge �s a sikeres fedeztet�s �rdek�ben?

A legels� dolog tal�n felm�rni azt, hogy a szuka val�ban teny�sz�rett-e m�r, �s gond n�lk�l kihordhatja-e vemhess�g�t. A szuk�k �ltal�ban 7-12 h�napos korukban v�lnak ivar�rett� (els� t�zel�s), de ez m�g kor�ntsem jelenti azt, hogy m�r �lettanilag teljesen felk�sz�ltek a vemhess�gre. Ebben az id�szakban az �llat szervezete m�g fejl�dik, n�vekszik, amely a testm�ret v�ltoz�s�val, a nemi szervek fejl�d�s�vel �s az ezeket ir�ny�t� hormon�lis-�lettani h�tt�r alakul�s�val j�r egy�tt. Teny�sz�rettnek mondhatjuk azt az egyedet, amely faj�nak, fajt�j�nak �s kor�nak megfelel� m�ret�, fejletts�g� �s legal�bb k�t norm�lis ivarz�si cikluson t�l van. Ez �ltal�ban a szuk�k 18-24 h�napos kora k�z� tehet�, b�r term�szetesen bizonyos elt�r�sek vannak az egyes fajt�k k�z�tt.

A KEDVEZ� ID�PONT MEGHAT�ROZ�SA

Kinek higgy�nk, az orvosnak vagy a tapasztalt teny�szkannak?

Gyakran hallom m�g tapasztalt teny�szt�kt�l is: "Doktor �r, �n jobban b�zom a kanban, neki t�vedhetetlen orra van!" Nem vitatom a term�szet csod�latos �nfenntart� k�pess�g�t �s egyes teny�szkanok b�mulatos tehets�g�t, de ne feledj�k, vannak a norm�list�l elt�r� esetek is, �s ha m�gis t�ved a "professzor kan �r", f�l �vet v�rhatunk a k�vetkez� lehet�s�gre. Ez�rt azt javaslom, ha kedvenc�nk m�r teny�sz�rettnek tekinthet�, akkor a siker �rdek�ben fedeztet�s el�tt mindenk�ppen javasolt szak�llatorvoshoz fordulni, hogy a fedeztet�s optim�lis id�pontj�t meghat�rozhassuk. Ezt a vizsg�latsorozatot ciklus- vagy ovul�ci�-diagnosztik�nak nevezz�k, �s azt a c�lt szolg�lja, hogy megismerj�k a petesejtlev�l�s (ovul�ci�) pontos id�pontj�t. A kutya t�zel�se viszonylag hossz� intervallum (18-21 nap, amit az els� v�rcsepp megjelen�s�t�l sz�m�tunk), �s a petesejt lev�l�sa kb. a 10-14. nap k�z� tehet�. Az �tlagost�l azonban jelent�s egyedi elt�r�sek lehetnek, �gy az ovul�ci� bek�vetkezhet ak�r m�r a 7. vagy igen k�s�n, ak�r a 18. napon is. K�lf�ldre utaz�skor vagy sperma import eset�n - de ak�r csak, ha a teny�szt� biztosra akar menni - �rdemes az eml�tett ciklusdiagnosztikai vizsg�latb�l �s v�rvizsg�latb�l (progeszteron-szint m�r�s) �llnak.

Szakmailag a ciklusdiagnosztika sorozatvizsg�latot jelent, teh�t a t�zel�s 5-6. napj�t�l 2-3 naponta el kell l�togatnunk az orvoshoz, ugyanis a szervezetben ilyenkor lej�tsz�d� folyamatok dinamizmusa (petesejt�r�s, petesejtlev�l�s, h�velyny�lkah�rtya �llapot�nak v�ltoz�sa) csak t�bb vizsg�lat ut�n �t�lhet� meg. Ha kor�bban eredm�nytelen�l fedezett�k a szuk�t, javasolt m�r a t�zel�s 2-3. napj�n elkezdeni a vizsg�latokat, hogy az �tlagost�l esetlegesen elt�r� (korai vagy k�s�i) fedeztet�si optimum biztosan diagnosztiz�lhat� legyen. A tapasztalt szakember 3-4 nappal kor�bban jelezni tudja, hogy mikor a legjobb a szuk�t fedeztetni. Ez �ltal�ban 2-3 napos peri�dust jelent, hiszen a petevezet�ben a petesejt kb. 48-56 �r�n �t fogamz�k�pes.

A t�zel�s elej�n javasolt a h�vely bakteriol�giai vizsg�lat�t elv�geztetni, amely a steril tamponnal levett h�velyv�lad�k bakt�riumteny�szt�se �s a k�rokoz� antibiotikum ir�nti �rz�kenys�g�nek vizsg�lat�b�l �ll. A bakt�riumteny�szt�s ak�r 4-5 napot is ig�nybe vehet, ez�rt a mintav�telt aj�nlott m�r az els� ciklusdiagnosztikai vizsg�lattal �sszek�tni. Tudnunk kell, hogy a h�velyv�lad�k norm�lis esetben nem steril, benne t�bbf�le bakt�rium �l egy�tt (�n. vegyes fl�ra), melyek �ltal�ban nem k�rokoz�ak. Akkor van baj, ha csak egyf�le bakt�rium n� ki a teny�szt�s sor�n, ilyenkor �ltal�ban javasoljuk az antibiotikumos kezel�st, hogy megel�zz�k az esetleges fogamz�si zavarokat, m�hgyullad�st, b�r ez ut�bbi esetben a k�rokoz�k els�rend� szerepe nem bizony�tott. T�j�kozott kuty�sok k�r�ben ismert fert�z�s a mycoplasmosis, mely fogamz�si zavarok, vet�l�sek h�tter�ben lehet. Jelent�s�g�r�l kor�bbi cikk�nkben sz�lunk r�szletesen, el�lj�r�ban csak annyit, hogy a k�rokoz� kimutat�sa, teny�szt�se neh�z, csak speci�lis t�ptalajra levett mint�val van es�ly�nk arra, hogy kimutathat� legyen a fert�z�tts�g. R�ad�sul csak erre specializ�l�dott bekteorol�giai labor tudja a teny�szt�st elv�gezni. Ellenkez� esetben hib�s negat�v eredm�nyt kaphatunk.

Mire �gyelj�nk t�zel�s alatt?

Gyakran felmer�l� k�rd�s, hogy milyen kezel�sek ker�lend�k a t�zel�s alatt, fedeztet�s k�zel�ben, illetve sz�ks�ges-e vitaminok adagol�sa a fogamz�s, alomsz�m emel�s�re. A gy�gyszerek k�z�l a hormontartalm� k�sz�tm�nyek - hacsak nem �ppen a ciklus jav�t�s�t szolg�lj�k -, k�zt�k a szteroidok is (iz�leti vagy allergi�s betegs�gek kezel�sekor) �s egyes antibiotikumok ad�sa nem javasolt. Ker�lend� a kutya r�ntgenez�se vagy egy�b radiol�giai kezel�se. A f�regtelen�t� tablett�k adhat�k, nem zavarj�k a pete�r�st, fogamz�st illetve a korai embrion�lis fejl�d�st. Gyakorlatiasabb azonban ink�bb a vemhess�g f�lidej�n�l �s az ell�s el�tt egy h�ttel f�regtelen�teni. A vitaminok mindig kedvez�ek lehetnek, javasolt az �llatgy�gyszert�ri k�sz�tm�nyek prefer�l�sa, m�gpedig olyan �sszet�tel�ek v�laszt�sa, melyek vitaminokat (A-, E- �s B-vitamin) �s nyomelemeket (szel�n, cink, magn�zium stb.) egyar�nt tartalmaznak. A kieg�sz�t� vitaminkezel�st a v�rhat� t�zel�s el�tt 1-2 h�ttel m�r �rdemes �s kb. az embri� be�gyaz�d�s�ig (18-20. nap az ovul�ci�t�l) folytatni. Egyes zs�rban old�d� vitaminok (pl. E-vitamin) m�rt�ktelen adagol�sa k�ros is lehet.

�rdemes n�h�ny sz�t ejten�nk a szuka stresszmentes tart�s�r�l is, amely l�nyeges eleme a fedeztet�s ut�ni kb. 3 h�tnek. K�m�ln�nk kell kedvenc�nket a kennel hierarchikus k�zdelmeit�l, hossz� utaz�sokt�l, ki�ll�t�si izgalmakt�l. A magzat nyomtalan felsz�v�d�s�ra a vemhess�g 30-35. napja k�r�li id�szakig sz�m�thatunk. Fontos teh�t a vemhess�g ultrahanggal t�rt�n� diagnosztiz�l�sa.

T�zel�ssel kapcsolatos rendelleness�gek a szuk�kban

Az egyik leggyakoribb cikluszavar, amely f�leg 2 �vn�l fiatalabb szuk�kban fordul el�, �s ebben a korban m�g nem tekinthet� k�rosnak, az �n. megszak�tott t�zel�s. Ilyenkor 7-10 napos t�zel�si t�netek ut�n a ciklus le�ll, ovul�ci� nem k�vetkezik be, �s az �llat nyugalmi id�szakba ker�l. K�t �v alatti �llatokn�l �ltal�ban 1-2 h�nap m�lva �jra indul a ciklus, �s ez m�r fertilis lesz. Id�sebb egyedekben ilyenkor a hormonh�ztart�s rendelleness�g�re kell gondolni, �s �llatorvoshoz kell fordulni.

Nagytest� fajt�kban gyakori a h�velyel�es�s, mely a t�zel�s korai-k�z�ps� szakasz�ban jelentkezik, �s a duzzadt h�velyny�lkah�rtya fels� r�sz�nek h�velyny�l�sb�l t�rt�n� el�es�s�ben nyilv�nul meg. Val�sz�n�leg genetikai h�tter� elv�ltoz�s �s csak m�t�ttel (h�velyplasztika) lehet tart�san megoldani a probl�m�t.

Fiatal �s id�s egyedekben egyar�nt el�fordulhat a t�zel�s elh�z�d�sa (25 napon t�l is m�g jelent�s v�res v�lad�k �s duzzanat), mely alapja lehet egy makacs, nehezen kezelhet� m�hgyullad�snak. Ilyen esetekben halad�ktalanul forduljunk orvoshoz! Szinte kiz�r�lag id�s �llatokban �llhat az eml�tett betegs�g h�tter�ben petef�szek daganat. Leggyakoribb t�net a nem csillapod� v�res h�velyv�lad�k �s p�raduzzanat, elh�z�d� esetekben szimmetrikus sz�rhi�ny jelentkez�se. A betegs�g csak m�t�ti megold�ssal (m�h- �s petef�szek-  elt�vol�t�ssal) gy�gy�that�, ez�rt halad�ktalanul forduljunk �llatorvoshoz!