Nagyon sokféle módon sérülhetnek társállataink. A sérülések következtében sokszor gyulladások, tályogok, testűri vérzések vagy gyulladásos folyamatok alakulhatnak ki. Érdemes keletkezésük szerint sorra venni a sérüléseket, mivel ellátásuk, súlyosságuk megítélése is e szerint történik.

Harapott sérülések

Húsevő állatok lévén a macskák és kutyák viselkedésének része az agresszió. A nyugodt habitustól, illetve a jó neveléstől függ, hogy mennyire kerül felszínre ez a tulajdonság. Leggyakrabban az egymás közti civakodások okozzák a sérüléseket. A verekedési kedv általában fokozódik az ivarzási időszak eljövetelével (kutyáknál ősszel és tavasszal). A harapott sérülések mindig súlyos esetnek számítanak, hiszen szinte mindig fertőzöttek. Az állat szájüregében - de az emberében is - temérdek kórokozó él, amely semmiféle károsodást nem okoz addig, amíg nincsen sérülés, ahova bejutva szaporodásnak indulhatna.

A harapott sebek többsége nyomán csak egy szemfognyi nyílás marad a bőrön, amely rendszerint alig észrevehető. Ennek a sebnek a környéke pár nap alatt jelentősen megduzzad, lötyögős tapintatúvá válik, környéke meleg és nagyon fájdalmas lesz. Ez a tályog, melynek üregében genny van. A tályog azért alakul ki, mert a behatoló szemfog a szájüregből baktériumokat visz a sebbe. A sebszélek rögtön összezáródnak, és a szövetek közé bekerült baktériumok elkezdenek szaporodni. Sokszor az ilyen harapott sebek már látszólag meggyógyulnak, alig észrevehetőek, különösen a szőr között nem fedezhetők fel.

A baktériumok nagy része oxigénszegény környezetben szaporodik jól, tehát ideális körülményeket találnak a gyorsan összezáródott sebszélek alatt. Az ilyen tűszúrásnyi harapott sebek - amelyeket a húsevők szemfogaikkal ejtettek - egy injekciós tűvel bőr alá bejuttatott baktériumtelepre hasonlítanak, s ha ezeket nem kezelik, nagyon gyakran tályogosodnak.

Ha kutyánk verekedett...

Sokan nem tudják, mit kell tenni, amikor kutyájuk verekedett vagy támadás érte. Legtöbbször a gazdik úgy érkeznek a rendelőbe a megharapott kutyájukkal, hogy az 3-4 nappal ezelőtt verekedett. Akkor csupán egy kis sebe volt, de lekezelték Betadine-nal, rendbe jött, majd egy nagy gennyes gyülem alakult ki a harapás helyén. A friss harapott sebek helyi kezelése szinte sohasem elégséges! Általános antibiotikum kezelés, illetve a harapott seb váladéktartalmának, a bejutott szennyeződésnek, szőrnek a kiürítése és fertőtlenítőszeres átöblítése is elengedhetetlen. Az antibiotikumot eleinte injekcióban, később tablettában kapják az állatok. Fontos, hogy a kezelés során több napig tartó rendszeres gyógyszerbeadás legyen. Gyakran pár napig sebtisztításra kell járni, még akkor is, ha időben történt az elsősegélynyújtás.

A már betályogosodott sebeket először a tályogüreget felvágva lecsapolással ki kell üríteni, utána az ott maradt - gyakran tetemes méretű - üreg öblögetése következik, ami napokig tart. Ezt addig kell folytatni, amíg a nyitva hagyott sebből a tályogüreg váladékozik és lassan összehúzódik. Sokszor a kialakított nyílás előbb záródik, mint ahogy a váladéktermelés abbamaradna, ebben az esetben rendszeresen tágítgatni kell a sebet. Antibiotikum-kúra természetesen ilyenkor is szükséges.

Mélyebb területeket ért harapásos sérülések

Ezek a legveszélyesebb sérülések. A húsevők tőrszerű szemfogai kis sebet ütve nagyon mélyen behatolhatnak,
és az ott lévő szerveket, szöveteket súlyosan károsíthatják. Ha véreret ért a harapás, az jól láthatóan vérzik. Nagyon súlyos vérveszteség is kialakulhat rövid idő alatt nagy ér sérülésekor. Alattomosabb a testüregbe vagy szövetek közé történő vérzés, ami sokszor később derül ki.

Ha nagy támad kicsire

Ha nagyobb eb támad kisebbre, akkor gyakori, hogy a nagy tépőfogak ütötte seb mellkasba vagy hasüregbe hatol. Ez nagyon veszélyes állapot, mert külsérelmi nyom gyakran alig látszik, mégis súlyos következmények lehetnek. Ezek: a hasüregbe történő harapás esetén a bekerült kórokozók súlyos beszámítás alá eső, gyakran halálos kimenetelű hashártyagyulladást okozhatnak. A hasüreg mechanikai roncsolódása sok esetben máj- vagy léprepedésre vezethet, ezek a gyors elvérzés veszélye miatt esnek súlyos beszámítás alá, azonnali műtétet igényelnek.

Jobb, ha azonnal állatorvoshoz fordulunk!

Diagnosztikájában elengedhetetlen a nagyteljesítményű ultrahangos vizsgálóberendezés. A mellkas áthatoló harapásai a légmell kialakulását okozhatják. Ez kezeletlen esetben életveszélyes állapot. Végeredményben azt lehet kijelenteni, hogy a hason vagy mellkason esett harapásokat sürgősen mutassuk meg állatorvosnak. Az orvosi ellátás során ezen sebek jó része műtéti feltárással kezelendő, mert az orvosnak is meg kell bizonyosodni a testüreg érintettségéről, ha ez bebizonyosodik, akkor mind mellkas, mind hasüreg esetén hosszú, komoly műtét következik. Ebben az esetben is gyakran a gyors ultrahangos vizsgálattal pár perc alatt pontos diagnózishoz jutunk.

Nagyon fontos szót ejteni az olyan kiskutyát ért marásokról, ahol semmi külsérelmi nyom nem látszik néhány lila foltot kivéve. Ez is lehet súlyos probléma, mivel sokszor elszakad a megmart eb hasfala, de a bőre még nem, így a hasűri szervek sérvként a bőr alá türemkednek ki. Tehát ilyenkor is érdemes állatorvost felkeresni, hogy ellenőrizze a hasfal sértetlenségét, ultrahanggal vizsgálja meg a szervek épségét, zárja ki a testüri vérzést.